2013. december 9., hétfő

Közgyűlési meghívó



MEGHÍVÓ



Tisztelt   Nemzeti Stroke Liga Tagság!


A  Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga meghívja Önt 2014. január  3-án 17 órakor tartandó közgyűlésére.

A közgyűlés napirendi pontjai:

1.      A liga 2013. évi tevékenységének bemutatása
2.      A 2014. évi közhasznúsági feltételek szerinti újonnan szerkesztett Alapító  Okirat elfogadása
3.      Személyi változások a Liga elnökségében
4.      2014-es tervek, szabályok, megfelelés
5.      A liga vezetőségi tagjainak nyilatkozata az  Ectv. 39.§ (1) bekezdése szerint

    A közgyűlést a liga székhelyén 1121. Budapest, Budakeszi út 10. szám alatt tartjuk .

A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlést tartunk azonos napirendi pontokkal és tartalommal, és helyszínen    1 héttel később, 2014. január 10-én, 18 órakor

Mindenkit szeretettel várunk!

Tisztelettel:


Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga
Vezetőség

2013. november 11., hétfő

Stroke – csapás vagy lehetőség?

Több mint két év telt el. Letisztult a kép, helyére kerültek a gondolataim. Van, aki úgy fogalmaz, megcsapott a halál szele, és van, aki átsiklik az események felett. Ami tény: valami megváltozott, ahogy megváltozik mindenkiben, aki túlél egy stroke-ot. Nehéz ezt megértenie egy kívülállónak, még egy közeli hozzátartozónak is. Aki átélte és túlélte, az pontosan tudja ezt. De általában nem beszélünk róla, aki pedig beszél, annak nem könnyű úgy megfogalmazni, hogy mások is megértsék.


Azzal, hogy 28 évesen stroke-om volt, nem tudott senki mit kezdeni. Eleinte én sem. Nincs meg a magyarázat, pedig mindenki szeretett volna találni. Ezért az emberek mindenféle táblákat aggattak a nyakamba, hogy túlterheltem magam, vagy a küzdősport miatt történt, esetleg a Föld mágneses terének megváltozása indukálta az események majdnem tragikus alakulását. Egy ideig bosszantott, de már csak mosolygok. Az emberi természet velejárója, hogy magyarázatot szeretnénk kapni mindenre. Ez önmagában jó dolog. Viszont ennek az a legkényelmesebb módja, ha egyből meg is alkotjuk a véleményünket, mindenfajta háttértudás és további ismeretgyűjtés nélkül.

Nekem is kellett idő, míg megfelelően tudtam értékelni, ami történt. Részben ez az oka, hogy csak most írok róla. Nem a saját nehézségeimet szeretném megosztani, hanem azt, hogy hogyan használtam fel mindezt és segíteni próbálok másoknak, akik vagy még a harc elején tartanak, vagy nálam szerencsétlenebbül jártak és hosszú távú egészségkárosodást szenvedtek.

Ezért először arról írom le a gondolataimat, amit a legtöbb ember nem ért, és ami a stroke túlélőt is váratlanul éri. Ez az, amit úgy fogalmaztam meg az előbb, hogy „valami megváltozott”. Az időskori stroke esetében sokszor találni okot (magas vérnyomás, dohányzás, elhízás, stb) és gyakran a regeneráció nem teljes. Fiataloknál ritkán fordul elő, de nagyobb arányú a kriptogén (ismeretlen eredetű) stroke. Ugyanakkor a teljes felépülés esélye is nagyobb. Aki maradandó egészségkárosodást szenvedett, annál egyértelmű, hogy az élete más lesz, mint volt. De aki teljesen felépül, ahogy én is, annál mi változott meg?

A stroke angolul csapást jelent, ami egy találó elnevezés. A legtöbbször nincs előjel, nincs figyelmeztetés. Egyik pillanatban még mosolyogsz, beszélgetsz másokkal, vagy csinálod a mindennapi dolgaidat, a következő pillanatban módosulnak az életfunkcióid, hirtelen összeomlik a szervezeted. Az ezt követő néhány órában dől el, hogy életben maradsz, vagy nem, és ha túléled, milyen károsodásokat szenvedsz. Ez a semmiből jött, hirtelen csapás a biztonságról alkotott illúziót drámai gyorsasággal és hatékonysággal rombolja le. Szembesülsz vele, hogy a te életed is bármikor megszakadhat, vagy egy pillanat alatt egészséges emberből fogyatékossá válhatsz. Ezután egy darabig minden este úgy fekszel le aludni, hogy nem vagy benne biztos, felkelsz-e másnap, és ha igen, milyen állapotban. Időbe telik, míg feldolgozod ezt a félelmet, aminek nincs valós alapja. Ugyanakkor vannak valós félelmek is, amikkel hosszú távon meg kell küzdeni. Egy magyarországi tanulmány szerint a stroke túlélők 1 éven belüli halálozási aránya ischaemiás (elzáródásos) stroke esetén 22%, haemorrhagiás stroke (vagyis agyvérzés) esetén 41%. Egy ideig olyan érzés ez, mintha folyamatosan egy bárd lebegne a fejed fölött. Az első hónapokban mindenfajta terhelés veszélyt jelent, mert a sérült agyrészben másodlagos bevérzések keletkezhetnek. A szervezet akkora sokkot kapott, hogy csak lassan tud felépülni, testileg és lelkileg is.

A biztonságérzet elvesztése mellett vannak más összetevői is a lelki tehernek. Az egyik ilyen az, hogy az embernek az agya sérül. Amellett, hogy az agyunk a szervezetünk legbonyolultabb szerve (és az orvostudomány még mindig nagyon keveset tud róla), ez a létezésünk, cselekedeteink irányítója is. Tehát a támadás a fő erődítményt éri, ezért is olyan súlyos a pszichés hatás. Emellett az alaptalan és valós félelmeket erősíti az is, hogy az ellenség láthatatlan. Nem tudod, mikor közeledik, nem tudod, honnan jön, nem tudod, hogy néz ki és nem tudod, milyen kárt fog okozni. Ezek a félelmek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a stroke túlélők közel 40%-ánál diagnosztizálható post-stroke depresszió.

Kitartás és erős motiváció kell hozzá, hogy a stroke túlélő visszatérjen az életbe. Hogy elhiggye, képes felépülni és nem kell félelemben élnie az életét. De a felépülés lassú és nem mindig folyamatos. Minden eset más, ezért nem tudod, hogy mennyi ideig fog tartani és azt sem, jól haladsz-e. Az emberek szeretik másokhoz hasonlítani önmagukat, de itt egyedül maradsz, nincs referencia. A fejlődést általában nem érzékeled egyik napról a másikra és a lassú javulást kiszámíthatatlan, hirtelen visszaesések szakítják meg. Ez megtépázza a legerősebb motivációt is. Minden nap háború. Ha tegnap csatát nyertél, attól még ma veszíthetsz. De ha nem adod fel, a mindennapos harcok egyre könnyebbek lesznek. A néhai híres baseball játékost, George Herman "Babe" Ruth-ot idézve: „Nehéz legyőzni azt, aki soha nem adja fel.”



Stroke túlélőként azt tudom mondani, hogy a stroke valóban egy óriási csapás. De egyúttal lehetőség is. Mert a vereségekből sokkal többet lehet tanulni, mint a győzelmekből. Ez a fejlődés útja. Egy darabig sajnálod magadat és nem érted, miért történt ez éppen veled. De egy idő után rájössz, hogy nem az számít igazán, hogy mi történt és milyen helyzetbe kerültél, hanem az, hogy mit tudsz kezdeni mindezzel. Ha felhasználod a múlt nehézségeit és a negatív tapasztalatokat, akkor az az időszak, amit legszívesebben kitörölnél az életedből, hasznos építőköve lesz egy új várnak, ami sokkal erősebb annál, mint ami összeomlott. Csak rajtad múlik, van-e értelme annak, ami történt. Használd fel!


forrás: hasznaldfel.blogspot.hu

2013. szeptember 18., szerda

Magyar Stroke Társaság konferenciája

Ebben az évben is megrendezte a Magyar Stroke Társaság konferenciáját. A Nemzeti Stroke Ligánk is meghívott volt a konferencián és a két legfontosabb témában képviselte is a stroke prevencióját.

2013. szeptember 17., kedd

Új kezelési lehetőség mutatkozik be a stroke megelőzésében



A pitvarfibrilláció eredetű stroke megelőzésében hosszú évek után új, klinikai előnyökkel járó terápiás lehetőségekről is esik szó a Magyar Stroke Társaság XI. konferenciáján.


A stroke (akut agyi érkatasztrófa, a köznyelvben agyvérzés, gutaütés, szélütés) a neurológia legjelentősebb területe. Az elmúlt néhány évben a diagnosztikus lehetőségek, és az új terápiák minden korábbinál gyorsabb fejlődését tapasztalhatjuk, ami a Magyar Stroke Társaság kétévente megrendezésre kerülő konferenciáján is megjelennek.
A 2013. szeptember 5 és 7 között, Nyíregyházán megrendezésre kerülő esemény egyik fő témája nem véletlenül lett az „Áttörés a pitvarfibrillatio okozta stroke megelőzésében”, ugyanis e területen hosszú évek után sikerült forradalmi újdonsággal előállni.

A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője. Jellemzője, hogy a szív ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a szívből. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög pedig a főütőérbe és onnan pedig az ütőerekbe kerül, ahol elakadva érelzáródást okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög okozza a stroke-ot, és értelemszerűen minél nagyobb az esélye a vérrög kialakulásának, annál jobban nő a valószínűsége egy agyi érkatasztrófának is.

Pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb a nőknél, mint a nem-pitvarfibrilláló betegek esetén. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halálozás valószínűsége 50%.
Ráadásul mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik a fenti fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Éppen a fenti okok miatt a pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél a vérrögképződést megelőző gyógyszeres kezelést (ún. antikoaguláns terápiát) alkalmaznak. A jelenleg e célra általánosan alkalmazott (K vitamin antagonista) terápia, egyik jellemzője, hogy a gyógyszerhatást mutató véralvadás laborértéket bizonyos értékhatárok között kell tartani a kezelés során. (Az alulkezelt betegnél nem csökken kellően a vérrögképződés kockázata, míg a túlkezelt beteg vérzékenységre lesz hajlamos). Sajnos a felmérések szerint a hagyományos alvadásgátló kezelésben részesülőknek csupán 43%-ánál volt megfelelő az alkalmazott gyógyszer hatása, ami bizonyítottan kedvezőtlenebb kimenetellel jár stroke előfordulás és halálozás szempontjából.

E terápiás területen azonban – sok év után – sikerült a kutatóknak áttörést elérni, új hatásmechanizmusú gyógyszerek csoportját kifejleszteni és bevezetni a napi orvosi gyakorlatba. Az új hatóanyagcsoport jellemzője, hogy ezek a szerek ugyanúgy szájon át szedhetőek mint az eddigi terápia, azonban az eddigiektől teljesen eltérően nem szükséges az egyedi adagolás és a rendszeres laborvizsgálattal történő monitorozás. Értelemszerűen, így itt nem jelentkezik a már említett alulkezeltségi probléma sem.
Nem mellesleg mintegy legalább 10-15.000 pitvarfibrillációban szenvedő magyar beteg „alkalmatlan” a jelenleg általánosan alkalmazott K vitamin antagonista terápiára, így számukra az új gyógyszerek hiánypótló kezelési lehetőséget kínálnak.

2013. szeptember 16., hétfő

Nemzeti betegfórum



Nemzeti
Betegfórum                                                            Budapest, 2013. augusztus 30.


Dr. Pogány Gábor Úr
NBF Koordinátor
részére

Budapest,
Üllői út 82.
1082


Tárgy: Korszerű antikoaguláns terápia sürgős elfogadásának kérelme


Tisztelt Koordinátor úr!

A Nemzeti Stroke Liga (közhasznú civil egyesület) ismételten a betegek nevében fordul a döntéshozóinkhoz, figyelmüket felhívva arra, hogy az AF (atrial fibrillation – pitvarfibrilláció) betegek számára még mindig elérhetetlen a korszerű antikoaguláns terápia.

Civil egyesületünk is teljes mértékben tisztában van a jelenlegi nehéz gazdasági helyzettel, ezért abban kérjük az Önök segítségét, hogy a legrászorultabb 10-15 000 pitvarfibrillációban szenvedő beteg (akik alkalmatlanok a jelenleg általánosan alkamazott K vitamin antagonista terápiára) minél hamarabb részesülhessen az új gyógyszerek által nyújtott biztonságosabb klinikai előnyökből.


Segítségüket előre is megköszönve,


Tisztelettel:
                                     
                                                                            

H. Völgyes Krisztina
Nemzeti Stroke Liga
Bp. 1121 Budakeszi út 10.

2013. augusztus 16., péntek

Tippek sztrókon átesett betegek gondozásához

A sztróknak kétféle típusát különböztetjük meg. Sztrók akkor lép fel, ha egy ér megreped (vérzéses sztrók) vagy az érben rög keletkezik (ischaemiás sztrók). Ha az agy azon részének működése, amelyet az adott ér táplál, nem működik megfelelően, különféle fogyatékosságok állnak elő (a beszédzavartól a mozgásképtelenségig, melyek lehetnek részlegesek vagy teljesen).
Az amerikai szívbetegségekkel foglalkozó társaság (American Heart Association) sok tippet ad a sztrókon átesett betegeket gondozását ellátó személyeknek. Például:
  1. Ha az orvos vagy a gyógytornász javasolja, gondolja át, milyen átalakítások végezhetők a házban, a hálószobában és a fürdőszobában, amiknek a beteg is hasznát látja.
  2. Törődni kell a beteg egészséges étkezésével, testmozgásával és a gyógyszerek utasításoknak megfelelő szedésével. Így nem csak a felépülését könnyíti meg, hanem a további sztrók kialakulása is megelőzhető.
  3. Ügyeljen az elesésre! A rehabilitáció alatt, amikor a betegek mindent megtesznek azért, hogy képesek legyenek felállni vagy járni, gyakran elesnek. Még ha ennek nincsenek is súlyos következményei, ha a beteg 6 hónap alatt 2-nél több alkalommal esik el, kérje szakember segítségét!
  4. Figyelni kell a magatartási és viselkedésbeli változásokra. Értesítse az orvost minden változásról vagy ha érzelmileg ingataggá válik a beteg (amelyek a sztrók előtt nem voltak megfigyelhetők).
Az alábbi címek további ötleteket adnak a sztrókon átesett betegek minél jobb gondozásához:
http://www.emaxhealth.com/2/114/30701/tips-stroke-patients-caregivers-should-know.html
http://www.homehealthcareagencies.com/blog/short-term-home-care/home-care-tips-stroke-patients/
http://www.stroke.ie/media/pub/strokeie/StrokeGuideforpatientsandtheircarers.pdf

2013. augusztus 6., kedd

Nyelvtannal az agyvérzés ellen

Magyar kutatók egy csoportja rájött, hogyan lehet kiszűrni egy ötven év felett szinte mindenkit érintő, de általában jó ideig tünetmentes betegséget egy pofonegyszerű eljárás segítségével. A nyaki verőérszűkület veszélyes dolog, de a beszédkészségben beálló mérhető romlás jól jelzi, ha valakinek további kivizsgálásra van szüksége.
A közelmúltban publikált tanulmány lényege, hogy mivel a nyaki verőerek az agynak szállítanak oxigént és tápanyagot, a szűkületük az agy teljesítményében is lemérhető. A trükk az, hogy tudni kell, milyen feladattal tudjuk úgy megmozgatni a különböző területeket, hogy azok ne legyenek túl összetettek, mégis komoly munkát várjanak el az agytól.

Németh Dezső pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének docense szerint ez nem is nehéz: beszéd közben az agy elég sok területe működik, hiszen egyszerre van szükségünk az emlékeinkre, szavak felidézésére, a nyelvtani szabályok aktiválására, figyelnünk kell a kivételekre, és közben még a hangképzésre használt szerveinket is működtetnünk kell.

A kutatók eredetileg egy nagy projektben a szegedi klinikával közösen a karotiszos betegek állapotát mérték fel. Sokan azok közül, akiknél diagnosztizálják a betegséget, előbb-utóbb műtétre szorulnak, Németh és munkatársai pedig egy átfogó felméréssel a beteg műtét előtti és utáni állapotát mérik fel. Harminc különböző teszt van, ezeken felfigyeltek arra, hogy a főnevek tárgyas és többes számú alakjait a tünetmentes karotiszos betegek egy része már jóval azelőtt elhibázza, hogy az érszűkület komoly egészségügyi problémát okozna. A Vécsei László professzor és Sefcsik Tamás által vezetett nagyobb projekt kis része volt ez az eredmény. Bár a vizsgálathoz használt eszközök egy része közismert, a konkrét eljárást ezen a betegcsoporton előttük még senki nem használta.

A karotiszszűkület mindenkit érint, de harmincöt-negyven éves kortól felfelé válik igazán veszélyessé. A nyakban négy verőér van, ebből kettő az arcot és a szemet, másik kettő a nyakat és az agyat látja el vérrel. Az előrehaladott szűkület ultrahanggal jól vizsgálható, de ez általában csak akkor kerül szóba, amikor már komoly jelek mutatják, hogy baj van. Szűkületnél akár maradandó kognitív károkat szenvedhet el a beteg, aki nem sokkal azelőtt klasszikus neurológiai vizsgálatokkal szűrve még tünetmentes volt. Fontos tehát, hogy minél hamarabb fedezzük fel az eseteket.
Kutya, kutyát, kutyákok

A most közzétett vizsgálat a lehető legegyszerűbb. A betegeknek szavakat mondanak, és nekik a tárgyas esetet, a többes számú alakot, illetve ezek kombinációját kell visszamondaniuk. Egy egyszerű példán keresztül tehát a kutya szóra a kutyát, kutyák, kutyákat választ várjuk. A harminc kérdésből egy egészséges felnőtt ember általában egyet vagy egyet sem hibáz el – azoknak viszont, akiknek a beszűkült nyaki ereik már nem szállítanak elég tápanyagot az agy megfelelő területeire, sokszor a legegyszerűbb példák is problémát okoznak, a kivételes vagy bonyolultabb esetekről nem is beszélve.

„Az, hogy időnként a válaszadó lelassul vagy elgondolkozik mondjuk a majom szó három kért változatán, természetes” – mondja Németh. „Azonban ha valamilyen agyi patológia van, az emberek nagyon sokszor elkezdenek olyasmiket mondani, hogy majomot, csőt, egért, illetve összeakad a nyelvük, és nem bírják kimondani, hogy egereket.” A kutató szerint a ragozás automatikus, zsigeri dolog, ha bármi baj van vele, azt nehéz kompenzálni, így nagyon látványosan kijön még az ilyen egyszerű, eredetileg Pléh Csaba professzor és munkatársai által, a gyerekek nyelvi fejlődésének vizsgálatára kifejlesztett feladat alapján is.

Arra a felvetésre, hogy vajon a vizsgálat tudja-e kezelni a magyar tájszólásokat, a szakember határozott igennel válaszol. A motor szó tárgyas alakjaként például sok helyen a motrot alakot használják az emberek. Egyrészt ezért is van az, hogy egy-két hiba még nem jelez semmi problémát, másrészt a teszt szavait ennek figyelembevételével kell összeállítani.

A kiértékelés egyértelmű: ha valaki sokat hibázik, annak érdemes ultrahangvizsgálatot kérni. Az eddigi eredmények elég biztosan jelzik, hogy a módszer működik, de a mindennapi alkalmazástól még messze vagyunk. Némethék a tanulmányt egy 48 fős csoport eredményei alapján írták, 24 karotiszos beteg és 24 egészséges részvételével. Ez persze nem túl nagy elemszám, most jönne az a rész, hogy az ilyen pácienssekkel foglalkozó orvosok elkezdjék alkalmazni ezt a módszert. Németh szerint néhány száz vagy ezer vizsgálat után derülhetne ki, hogy valóban diagnosztikai eszközként is alkalmazható-e ez a teszt.

Az egyik legfontosabb feladat az, hogy megállapítsák, mekkora megbízhatósággal lehet megmondani, hogy a teszten jól vagy rosszul teljesítő betegek ereiben valóban ott a szűkület. Akkor jó egy vizsgálat, ha csak ritkán hoz téves eredményt, ennek kimondásához viszont sok vizsgálat kell. „Nem lenne jó, ha a beteg, de keveset hibázó emberek száma megközelítené az egészséges, de a tesztet rosszul kitöltő emberekét, hiszen akkor megbízhatatlan lenne a vizsgálat” – mondja Németh, viszont megemlíti, hogy egy vérvétel eredményeinek egyes összetevőinél sem véletlenül vannak határértékek. Vannak persze teljesen egyértelmű vizsgálatok is, de egy betegséget sok vizsgálati módszer eredményeinek mintázata is kirajzolhat.
A menedzsereknek is fontos

A pszichológus szerint a módszer más betegségek kimutatására is jó. „Megkeresett minket a Wall Street Journal, mert a nyaki verőérszűkület nemcsak azért veszélyes, mert akadályozza az agyi folyamatokat, hanem mert az elzáródást okozó anyag bármikor leszakadhat, és a testben vándorolva bárhol okozhat érkatasztrófát.”

Németh és munkatársai Huntington-kóros betegeknél is használták ezt a vizsgálati módszert. A Huntington egy genetikai eredetű, örökletes idegrendszeri betegség, amely az agyban található idegsejtek meghatározott csoportjának elhalását okozza. Emiatt a beteg akaratlan mozgásokat tapasztal, illetve az ideg- és immunrendszer fokozatos leállása miatt az egészsége is leépül, végül a rendszerint negyven év körül jelentkező tünetektől számítva 10–30 év múlva bele is hal a kórba (a betegség egyébként a Dr. House című tévésorozat egyik karakterén keresztül lett igazán közismert az elmúlt pár évben). „Egy esetben a vizsgálatban résztvevő beteg elmondta, hogy az apjánál és a nagyapjánál is Huntington-kórt diagnosztizáltak, utóbbi hetvenöt, előbbi hatvanöt éves kora körül halt meg, nála pedig már most, 35 év körül jelentkeztek az első tünetek.”

Érdekes kérdés ilyenkor, hogy vajon érdemes-e gyereket vállalni, mert bár van valószínűsége annak, hogy örökli a kórt, lehet, hogy a következő harminc évben valamikor megtalálják a Huntington-kór ellenszerét. Németh szerint például a betegek állapotának minél pontosabb felmérésében segíthet az általuk kitalált, gyors diagnosztika, és ez az ellenszert kutató orvosok munkáját is megkönnyíti.

Felmerül a kérdés, hogy akkor vajon holnaptól része lesz-e a negyvenévesnél idősebb emberek általános vizsgálatainak a valóban pár perc alatt lefuttatható teszt, de a szakember szerint ez ennyire azért nem egyszerű. „Elég sok egyéb vizsgálat van, főleg a beteg embereknél, akiknél valóban lehetne igazolni, hogy működik a dolog. Amikor egy beteg egész nap mást sem csinál, csak teszteket tölt ki és vizsgálatokon vesz részt, illetve mindenféle mintákat ad, nagyon nehéz elvégezni plusz egy vizsgálatot, akármilyen egyszerű is az.”

Ugyanakkor tény, hogy a vizsgálatot akár egy számítógépes teszten keresztül is le lehetne folytatni, akár önellenőrzésszerűen is. Persze a pontos kiértékeléshez mindenképp szakember kell, de a program jelezhetné, ha valami olyan probléma van, ami miatt érdemes orvoshoz fordulni. Németh szerint az egész módszer üzenete, hogy néha egyszerű és olcsó vizsgálatokkal is lehet segíteni és előszűrni a komoly, műszeresen is csak nehezen felfedezhető betegségeket.
Világszerte működhet

A most kidolgozott teszt egyik legérdekesebb része, hogy szinte minden nyelven felhasználható lehet. Magyarul a többes szám képzése tűnt a legalkalmasabbnak, angolul az igék múlt ideje hozhatja ugyanezt az eredményt, de tulajdonképpen bármelyik olyan nyelv alkalmas lehet, aminek egy-egy szabályánál léteznek kivételek, vagy ahol a nyelvtani rendszer kicsit összetettebb.

Franciául és spanyolul már összeállt a vizsgálathoz kellő tudásanyag, de minden nyelven működhet, csak meg kell vizsgálni, mi az a nyelvtani tulajdonság, ami a legeredményesebb lehet. Ha a további vizsgálatok is alátámasztják az eddigi eredményeket, az olcsó és egyszerű magyar módszernek csak időre van szüksége ahhoz, hogy a világon elterjedve emberek ezreinél segítse az agyvérzés és egyéb érrendszeri betegség előszűrését.

(forrás: http://index.hu)

2013. július 21., vasárnap

Stroke-on átesettek számára is elérhetővé tettük a nemzetközi teniszverseny megtekintését a verseny helyszínén



2013 július 8-14.

A Római Teniszakadémián 2013-ban is megrendezték a rangos nemzetközi teniszversenyt, a WTA Tour-t.
A versenyigazgató Márky Jenő az idén az árvíz miatt komoly nehézségekkel küzdött meg , de a verseny mégis megrendezésre került.
Márky Jenő úr minden évben ingyenesen biztosít megkülönböztetett helyet a mozgássérültek számára, ez ebben az évben is történt. A liga mozgásukban korlátozott tagjai számára az izgalmas verseny, a szép környezet és a figyelmes bánásmód idén is felejthetetlen élményt nyújtott.
A verseny végén  a kerekes székkel élők képviseletében az ő elnökük adta át a verseny díját az első helyezettnek, ezzel is bizonyítva a tényt, hogy minden lehetséges, ha akarjuk.  





Stroke előadás a második kerületben



Az érrendszeri megbetegedések  60 %-ban felelősek a magyarországi halálokokért.

Három nagy csoportjuk van: Érszűkületi megbetegedések
                                        A szív és koszorúerek megbetegedései
                                        Az agyi érbetegségek
                                        Pitvarfibrilláció okozta stroke

Mindhárom betegségcsoportban kialakuló szövődményekért az erekben lejátszódó káros folyamatok felelősek. Ezeket nevezzük rizikófaktoroknak.
Az évek múlásával valamennyi szervünk romlik,  -a szemünk romlásával nem tudunk nem foglalkozni, ugyanúgy oda kellene figyelni az érrendszerre is, akkor is ha ez nagyon sokáig panaszmentes.
Már mindenki tudja: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin, túlsúly – ezek veszélyesek.
Nézzük meg pontosan miben károsítják ezek az ereket, hogyan okzhatnak stroke-t, infarktust

1.    magas vérnyomás: az erekre ható tartós nyomásemelkedés következtében az érfal megvastagszik, veszít rugalmasságából, elmeszesedik. Könnyen bereped, és a meszes darabok is könnyen leválnak az érfalról és a véráramba kerülnek (120/80) 140 felett már kezelni kell.
2.    magas vércukor szint (un. 2-es diabetesz, ami idősebb kórban alakulki amikor a hasnyálmirigy nem termel elegendő mennyiségű inzulint, a vérben kórosan sok lesz a glukoz, ami már tud a sejtekbe beépülni. A sejtek igyekeznek feldolgozni a megemelkedett glukozszintet, ezért túlfeszített,később gyulladt állapotba kerülnek, aminek szintén az érfalak kóros megvastagodása a következménye és szűkületek alakulnak ki. (5,5 – 7,8 – 10 felett )
3.    magas koleszterin szint a vérben keringő magas zsírszintet jelenti. Zsíros lerakodások keletkeznek az érfalon – ezek leválhatnak, a szűkületekben elzáródást okoznak. (4,5) (triglicerd 1,7 körüli érték
4.    elhízás különösen a has környéki zsírlerakódás veszélyes, mert ezek anyagcseréje az erekre veszélyesebb, mint pl.a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó zsírok.

A fenti halálos négyes  70-80%-ban felelős az agyi katasztrófák, a stroke kialakulásáért. Veszélyük azért fokozott, mert ezek a rizikó faktorok sokáig semmilyen panaszt nem okoznak néma gyilkosoknak nevezzük őket. Ezért fontos megelőzésükre, ill. 40 éves kórtól rendszeres ellenőrzésükre különös gondot fordítani.

Az agyi történéseket stroke-nak nevezzük.
-         agyvérzés
-         agyi infarktus
-         TIA rövid ideig tartó stroke-s állapot.


Az érszűkületek a végtagokban, a szem a belső szervek érhálózatában alakul ki elsősorban, ezért mondjuk, hogy a cukorbetegség súlyos következménye a vakság, a végtagok elvesztése, a máj a vese károsodása.


Szív betegségei közül a pitvarfibrillácó okozta stroke-ról:

Pitvarfibrilláló betegek esetében 5-ször nagyobb a stroke kockázat

-         ma már lehetőség van otthonunkban történő INR mérésére is

A fentiekről tartottunk előadást és személyes tanácsadást a Budapest, II. kerületi (II. Filléru.50) Idősgondozó Központ kérésére

2013. július 3., szerda

Stroke központok Magyarországon



S T R O K E  !!!

Amikor a  Stroke tüneteit, gyanúját észleljük, mindennél fontosabb, hogy a beteg a megfelelő ellátást nyújtó kórházba, Stroke  Központba kerüljön.
Az alábbiakban gyűjtöttük össze Budapesten és vidéken működő Stroke Központokat




          STROKE      KÖZPONTOK          BUDAPESTEN

Dr. Folyovich András oszt. vez. főo. Szent János Kórház Neurológiai Osztály Budapest Diósárok u. 12-26. 1125 I, XII 458-4500
Dr. Pánczél Gyula oszt. vez. főo. Péterffy S. u-i Kórház Neurológiai Osztály Budapest Péterffy S. u. 8-20 1076 461-4767
Dr. Harcos Péter oszt. vez. főo. Szent Imre Kórház Neurológiai Osztály Budapest Tétényi út 12-16. 1115 XI, XXII 464-8634
Dr. Jakab Gábor oszt. vez. főo. Uzsoki utcai Kórház Neurológiai Osztály Budapest Uzsoki u. 29. 1145 XIII, XIV, XV 251-7333
Dr. Rózsa Csilla oszt. vez. főo. Jahn Ferenc Dél-Pesti

Neurológiai Osztály Budapest Köves út 2-4. 1204 XVII, XX, XXI, XIII. 284-7610
Dr. Szakács Zoltán oszt. vez. főo. Állami Eü Központ Neurológiai Osztály Budapest Róbert Károly krt. 44. 1134 IV. 350-0611

Prof.
Bereczki Dániel Tanszékvez.
Egyetemi Tanár
SE Neurológiai Klinika Neurológiai Osztály Budapest Balassa u. 6. 1083 V, VIII, XVII, Pest megye 210-0330

          STROKE      KÖZPONTOK          VIDÉKEN

Szapáry László Tanszékvez.

PTE Neurológiai Klinika Neurológiai Osztály Pécs Rét u. 2 7623 Baranya 72-535-900
Dr. Kondákor István oszt. vez. főo. Megyei Kórház Neurológiai Osztály Kecskemét Nyíri u. 38. 6000 Bács-Kiskun 76-481-781
Dr. Szolnoki Zoltán oszt. vez. főo. Pándy Kálmán Kórház Neurológiai Osztály Gyula Semmelweis u. 1. 5700 Békés 66-361-241
Dr. Valikovics Attila oszt. vez. főo. Megyei Kórház Neurológiai Osztály Miskolc Szentpéteri kapu 76. 3500 Borsod-Abaúj-Zemplén 46-515-200
Dr. Berente László oszt. vez. főo. Megyei Kórház Neurológiai Osztály Szentes Sima F. u. 44-58. 6600 Csongrád 63-313-244

Vécsei László Tanszékvezető
Egyetemi Tanár
SZETE Klinika Neurológiai Osztály Szeged Semmelweis u. 6. 6725 Csongrád 62-544-000
Dr. Kerényi Levente oszt. vez. főo. Szent György Kórház Neurológiai Osztály Székesfehérvár Seregélyesi u. 3. 8000 Fejér 22-535-500
Dr. Csányi Attila oszt. vez. főo. Petz Aladár Kórház Neurológiai Osztály Győr Vasvári Pál út 2. 9024 Győr-Moson-Sopron 96-507-969
Prof.
Csiba László Tanszékvezető
Debreceni Egyetem
Neurológiai Klinika
Neurológiai Osztály Debrecen Móricz Zsigmond krt. 22. 4012 Hajdú-Bihar és 90 kmes körzet, 52-415-176
Dr. Pongrácz Endre oszt. vez. főo. Hetényi Géza Kórház Neurológiai Osztály Szolnok Tószegi u. 21. 5004 Jász-Nagykun-Szolnok 56-421-444
Dr. Nagy Ferenc oszt. vez. főo. Szent Borbála Megyei
Neurológiai Osztály Tatabánya Dózsa György u. 77. 2800 Komárom-Esztergom 34-311-188
Dr. Horváth Ferenc oszt. vez. főo. Szent Lázár Kórház Neurológiai Osztály Salgótarján Füleki u. 64. 3100 Nógrád 32-522-037
Dr. Horváth Sándor oszt. vez. főo. Flór Ferenc Kórház Neurológiai Osztály Kistarcsa Semmelweis tér 1. 2143 Pest 28-506-600/350
Dr. Kapás István oszt. vez. főo. Jávorszky Ödön Kórház Neurológiai Osztály Vác Argenti Döme tér 1-3. 2600 Pest 27-317-000
Dr. Diószeghy Péter oszt. vez. főo. Jósa András Kórház Neurológiai Osztály Nyíregyháza Szent István u. 68. 4400 Szabolcs-Szatmár 42-465-666
Dr. Nagy Ferenc oszt. vez. főo. Kaposi Mór Kórház Neurológiai Osztály Kaposvár Tallián Gy. U. 20-34. 7400 Somogy 82-501-300
Dr. Hahn Katalin oszt. vez. főo. Markusovszky Kórház Neurológiai Osztály Szombathely Markusovszky u. 3 9700 Vas 94-311-542
Dr. Bartos László oszt. vez. főo. Csolnoky Ferenc Kórház Neurológiai Osztály Veszprém Kórház u. 1. 8200 Veszprém 88-420-211
Dr. Nikl János oszt. vez. főo. Megyei Kórház Neurológiai Osztály Zalaegerszeg Zrínyi u. 1. 8900 Zala 92-501-589
Dr. Sebestyén Klára oszt. vez. főo. Városi Kórház Neurológiai Osztály Nagykanizsa Szekeres J. u. 2-8. 8800 Zala 93-311-500
Dr. Kiss Mihály oszt. vez. főo. Tolna Megyei Kórház Neurológiai Osztály Szekszárd Béri Balogh Ádám u. 5-7. 7100 Tolna 74-501-500
Dr. Pálfy Ágnes oszt. vez. főo. Dr. Kenessey Albert Kórház
Rendelőint.
Neurológiai Osztály Balassagyarmat Rákóczi út 125-127. 2660 Pest 35-505-050